Plön
Plön (alnémet nyelven: Plöön) az azonos nevű kerület (Kreis Plön - Plön Kerület) adminisztrációs központja Németország Schleswig-Holstein tartománya északkeleti részén. 12795 lakosával kisvárosnak számít. A tartomány legnagyobb tavának, a Nagy Plöni-tó partjára épült. A városka jelképe a 17. században épült kastély.
A kora középkorban szláv törzsek települtek a vidékre, és egy kisebb erődítményt is építettek a mai Plön közelében, amit Plunénak neveztek. Ezt pusztította el 1139-ben a Holstein grófja, II. Schauenburgi Adolf. Ezzel végérvényesen befejeződött a szláv uralom. Ahol ma a kastély áll, oda II. Adolf várat építtetett, amelynek védelmében apró kereskedőközpont alakult ki és ez 1236-ban megkapta a városi jogot. A város a XV. század folyamán a dán koronához került, 1561-1761 között a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Plön hercegség központja volt. Ahol a vár állt, most kastély tanúskodik Joachim Ernst herceg vagyonáról, aki 1633-ban mindössze három év alatt emeltette az új épületegyüttest. A településnek 1000 lakosa volt.
A kora középkorban szláv törzsek települtek a vidékre, és egy kisebb erődítményt is építettek a mai Plön közelében, amit Plunénak neveztek. Ezt pusztította el 1139-ben a Holstein grófja, II. Schauenburgi Adolf. Ezzel végérvényesen befejeződött a szláv uralom. Ahol ma a kastély áll, oda II. Adolf várat építtetett, amelynek védelmében apró kereskedőközpont alakult ki és ez 1236-ban megkapta a városi jogot. A város a XV. század folyamán a dán koronához került, 1561-1761 között a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Plön hercegség központja volt. Ahol a vár állt, most kastély tanúskodik Joachim Ernst herceg vagyonáról, aki 1633-ban mindössze három év alatt emeltette az új épületegyüttest. A településnek 1000 lakosa volt.
Térkép - Plön
Térkép
Ország - Németország
Németország zászlaja |
Az ország területe már a klasszikus antikvitás korától különféle germán törzsek által lakott volt. A 10. századtól kezdve a német területek a Szent Német-római Birodalom központi részét képezték. A 16. században innen indult a protestáns reformáció a római katolikus egyházzal szemben. A Szent Római Birodalom 1806-os feloszlatását és a napóleoni háborúkat követően 1815-ben megalakult a Német Szövetség, ami végül 1871-ben Németország egyesítéséhez és a Német Császárság megalakulásához vezetett. Az első világháború és az 1918–19-es németországi forradalmat követően megalakult a Weimari köztársaság. Adolf Hitler és a náci rezsim 1933-as hatalomra jutását követően alakult meg a Harmadik Birodalom, ami végül a második világháború kirobbanásához és a holokauszthoz vezetett. A második világháború után Németország szövetséges megszállásának időszaka jött, melynek végeztével két új német nemzetállam született, a nyugati Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a keleti Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Előbbi, az NSZK alapítója volt az Európai Gazdasági Közösségnek, míg az NDK a keleti blokk és Varsói Szerződés állama volt. A kommunizmus bukását és a rendszerváltást követően 1990. október 3-án végül megtörtént az ország újraegyesítése.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
DE | Német nyelv (German language) |